2013. január 31., csütörtök

Hírek

Ebben az évben még nem is írtam semmit - szép mondhatom.

Nem indult túl jól a január. Egyik sétán tőlünk pár méterre sétáltattak egy shar-pei keveréket. Lucky eléggé izgatott lett, morgott, borzolt. Előreugrott, azt hittem nem tudom megtartani. A pofáját megfogtam, hátrahajtottam a fejét, hogy üljön le. Nem tetszett neki, kicsit morgott, majd ráfogott a kezemre, éppen éreztem a fogait, nem fájt... de azért ezt nem kellett volna. Ettől elég ideges lettem, rákapcsoltam a haltit és láb mellett jött hazáig.

Kb. egy hétre rá ismét sétán egy újabb esemény történt. Mentünk a járdán, az egyik házhoz épp hazaérkezett egy nő. Gyors elmentünk előtte, mert nyitotta ki a garázskaput. Már előre gondoltam ha véletlen kijön a kutya, akkor minél messzebb legyünk. Hát jó volt a megérzésem. Hallom a hátunk mögött valami ezerrel rohan, morog. Megfordultunk, a fekete labi nekiesett ebemnek. Harcoltak kb. fél percig, közben én kiabáltam, mint egy hülye hogy Takarodj!. A kedves kis gazdája meg jó pár méterről mondogatta, hogy Gyere ide! Szépeket gondoltam róla. Egyszer leálltak az ebek, néztek egymásra. Aztán a labi elment, mi is folytattuk utunkat. Mondta a nő, hogy pedig barátságos kutya, én erre, hogy nem úgy látszik. Semmi bocsánatkérés vagy hogy jól van-e a kutyám... No comment.

Nem tudom, hogy van ez, némelyik kutya nagyon felizgatja Luckyt, borzol, morog, menne oda.
Máskor csak nyugisan nézi, pl. van az utcában egy Bolognese, őt csak kíváncsian figyeli.
Lidivel is jól kijönnek. Szuszi, a szomszéd kutyus sajnos elpusztult, vele is elvoltak.
Múltkor követett egy kisebb testű kutya, ő sem érdekelte annyira.

Egyik esti sétán éppen már hazafelé tartottunk, mikor észrevettem, hogy a fekete labi kint van egyedül az utcán. Észrevett, elkezdett ugatni. Gyorsan visszafordultunk, így muszáj volt kerülőt tennünk.

Az albérlőknek egy ideje van egy kis törpe Tacsijuk. Amikor feléjük sétáltunk éppen jöttek ki. Először kézben mutattuk meg kiskutyámnak, akit nagyon érdekelt a kis feketeség. Jól megszaglászta, a kicsi be volt tojva, nyüszögött. Lucky szépen viselkedett, nem bántotta. Szóval lett egy új barátja.

Múltkor klikkereztünk, nem felejtette el a régi dolgokat. Próbáltam a tolatot tanítani, székek mellett csinálta, de nélkülük nem, inkább mást produkált helyette.
Tegnap gyakoroltunk, és hát azért elég sok trükköt tud (jó, van olyank kutya aki ennél többet): ülni, feküdni, pitizni, pacsit adni (mondjuk ezt inkább magától szereti adni), forogni, maradni, hagyni, labdát visszahozni.
Tényleg egy kutyasuli tavasszal nagyon jó lenne, sokat javítana rajta. A kutyákhoz/emberekhez való viszonya is jobb lehetne. Remélem eljutunk odáig.

A végére maradt egy szomorú hír. Szegény cicám hétfőn elpusztult, valószínűleg megmérgezték. A kutyaházban aludt, úgy talált rá apa. Előző este nem jött enni, gondoltam csavarog, sajnos nem így lett.
Amikor anya elmondta elkezdtem bőgni, szerettem. Eltemettük.
Luckyval olyan jól elvoltak. Még amikor idekerült úgy szoktattuk őket össze. A cica elég vad volt, nem ismert semmit a világból. Később sem szerette a simogatást, de nem félt tőlünk. A kaja volt a mindene, kis bélpoklos volt. Minden alá bebújt, ez volt a mániája, jót nevettünk rajta. Jó egerésző is volt, néha csak eljátszadozott velük. Együtt aludtak Mackóval, ha hideg volt és a teraszon feküdtek odabújt Luckyhoz.

Mikor vittem neki a kaját alig bírta kivárni, az ajtóban nyávogott, hogy ő már éhes.
Amikor sétálni mentünk ebemmel mindig be kellett csukjam, mert jött ős is velünk. Hiányozni fog, nagyon...
Már csak Lucky maradt nekem, remélem még sokáig boldogítjuk egymást.

Holnap már február, gyorsan telik az idő.

2012. december 31., hétfő

Eljött az év utolsó napja

Hát szép, két hónapja már, hogy nem jelentkeztem. Mivel ez az év utolsó napja gondoltam írok egy kis beszámolót.
November 21-én sikeresen levizsgáztam, elmondhatom, hogy most már nekem is van jogosítványom. Luckyval majd mehetünk kocsikázni, kirándulni...
Jól vagyunk. Minden nap sétálunk, ha véletlen kimarad, akkor is hiányzik a mozgás. Mostanában séta közben mindig legeli a füvet, éghet a gyomra.
Volt egy hét amikor esett a hó, jó volt az első hóesésben sétálni. Párszor kiskutyám meg is szánkóztatott bennünket. Lidiékkel a héten kétszer is találkoztunk, örültek egymásnak az ebek.
Most szabin vagyok, többet tudok vele lenni.
Nem történt semmi különös velünk, éljük mindennapi életünket.
Karácsonyra kapott jutifalatot, egy nagy velős csontot, amit gyorsan el is pusztított.
Most ebem eléggé be van tojva a petárdák miatt, nem értem mire jó ez, mármint a petárdázás...
Adtam már neki nyugtatót, sétálni is voltunk délután. A cicával most a kazánházban gubbasztanak.
A vacsit gyorsan betolták. aztán mentek vissza.

Ebben az évben sokminden történt azért: a legtöbbet a séták és játék töltötte ki. :)
Sajnos a klikkerezés év közben elmaradt, pedig jó volt, jövőre újra kezdjük.
A LED-es nyakörv, amit még januárban vettem már nem világít, nem sokáig bírta...
A sétákkal kapcsolatban az változott, hogy korábban csak hétvégente mentünk (péntek-szombat-vasárnap), az év elejétől minden nap, ezen nem kívánok változtatni, ebem örömére.
Január végén Lucky anyukája elpusztult.
Februárban volt nagy havazás, kiskutyám örült neki, imádja... :) Be is fogtuk szánkózni.
Lidivel jól kijönnek, régebben többet találkozunk velük, de manapság elég keveset.

Idén szerencsére csak kétszer támadtak rá Luckyra, az is elég volt.
Még mindig, ha meglát egy kutyát séta közben elég izgatott lesz, erről kellene leszoktatni.
Sokszor még húzza a pórázt, de ez már semmi a régiekhez képest. Ha haltit teszek rá, akkor jobb, de ezt a módszert csak ritkán alkalmazom.
De arra büszke vagyok amikor meglát egy macskát nem kezd el hisztizni, őrjöngve odarohanni, csak figyeli, amíg el nem tűnik a látóteréből.
Márciusban megkapta a veszettség elleni oltását.
Március végén sajnos papám kutyusa Picúr is elpusztult (16 évesen).
A pocsolyák, ezzel együtt természetesen a víz a kedvence. Ha hideg is van menne bele. Ha nem veszem észre szépen belesétál, de ez nem sokszor van.
Nyáron a séták későbbre tolódtak a meleg miatt. A kádját mindig megtöltöttem friss hideg vízzel, ezzel hűsítette magát utána.
A szőre mindig hullik, ebben a furminátor sokat segít, sok szőrt kiszed belőle.
Ha nem csukjuk be rendesen a konyhaajtót ezt ebem észreveszi, azonnal belöki az orrával és leskelődik befelé.
Imádom, amikor pl. a far-hátat viszem neki úgy toporog.
Májustól a Brit Premium Adult Large-ot kapja, szereti, és nagyon szép tőle.
Sétakor mindenki úgy nézi Luckyt, a gyalogosok, biciklisek, autósok. Hát van is miért, hiszen gyönyörű.

Júniusban volt kiskutyám 4. szülinapja, hogy rohan az idő. Mintha még most hoztuk volna el, kis fehér jegesmacit. Sütöttem neki tortát, amit gyorsan el is pusztított.

Idén is volt egy pár vihar, de ebem azért túlélte. :) Ezek miatt is párszor bent volt a szobámban. Bár amikor nem volt rá oka, akkor is sokszor besettenkedett.
A zsiliphez nem sokat mentünk ki, jó lenne ezen változtatni. rajtam múlik.
A nyáron lett egy új barátnője, Sissy, de csak párszor találkoztak, utána elmaradoztunk.

Július 16-án Lucky ivartalanítva lett, az első pár nap kicsit megviselte szegényt. Ápolgattam a sebét, ő meg hősiesen tűrte. A varratszedés is simán ment. Túl voltunk rajta.
Elindult a KRESZ tanfolyam is, pontosan az ivartalanítás napján. Emiatt és a vezetések miatt nem volt olyan sok időm jegesmacimra.
Októberben talált a bokrok között a kiscsirkét, aki már elég nagyra nőtt, törpekakas lett belőle.

Nem unatkoztunk ebben az évben sem. Nagyon gyorsan elrepült.
Tavasszal szeretném Luckyt kutyasuliba vinni, nem tudom lesz-e belőle valami.


Kívánom, hogy mindenkinek sikerüljenek a vágyai, álmai, legyen sok boldog kutyázós percetek.

Boldog Új Évet Nektek!!!




2012. október 28., vasárnap

Összebújva

Ez egy rövidebb hét volt, igaz szombaton is dolgoztam.

Csütörtökön nagyon elfáradtam, de este jólesett a séta. Kerestem a villogós nyakörvét, nem találtam. Így enélkül indultunk el, elég sötét volt.

Pénteken vezettem, nem ment jól. Ildi is ott volt, kicsit ideges voltam miatta, de majd a vizsgán akkor mi lesz... Utána már nem volt kedvem sétálni, csak játszottunk ebemmel.

Szombaton rossz volt felkelni olyan korán. Ebem a házikójából kirohant, hogy elköszönjön.
Elég hűvös volt reggel, de délutánra kisütött a Nap, igaz a szél fújt.
Természetesen a sétát megejtettük, utána bementünk mamáékhoz, megnéztük a kiscsirkét.
Lucky nagyon figyelte, közben ezerrel csóvált, de azért nem engedtem oda.
A kis tollas már mászkál mindenfelé, mamáékat követi, de megfogni nem hagyja magát. Amikor bemennek a lakásba a csirke megy utánuk, az ajtóban csipog. Édes.
Este jött a vihar, ebem be volt szarva. Éppen kajaidő volt, megették, majd becsuktam őket a melléképületbe. Nem sokkal ezután már csak az eső esett, kiengedtem őket.
Kicsit simogattam bátor kutyusom, majd magától bevonult a házikójába.

Ma is egész nap szinte esett az eső, és nagyon hideg volt. Reggelit akkor ették meg az állatok, amikor kimentem, addig a táljukban állt.
Összebújva aludtak a cicával a teraszon, olyan aranyosak voltak, melegítették egymást.
Később játszottunk, majd sétáltunk. Eleinte nem esett, de a séta nagy részén áztunk- fáztunk.
Persze kiskutyám a pocsolyákba belesétált, ez természetes. :)
Itthon megtörölgettem, fülét kitisztítottam. Kicsit később kijöttem még játszani. Raktam a házába még plédet.

Vacsit már várták fél 6-kor, ez az óraállítás nagyon hiányzott (eddig fél 7-kor kaptak - szóval nem az ő időérzékükkel van a baj).

Holnap megint munka, de csak három napot kell menni szerencsére.


2012. október 23., kedd

Lucky a megmentő...


Gyorsan elrepült a múlt hét, ez a hét is el fog, főleg, hogy holnap már szerda. 
Hétfőtől csütörtökig minden nap sétáltunk. Szerdán, csütörtökön vezettem.

Pénteken miután hazaértem elmentem boltba, vettem kutyakaját és húst a leveshez. Otthon kicsit játszottunk, aztán bent felmostam, eltelt az idő. Anya is hazaért, mondtam neki, hogy csinálok Palóclevest, kicsit segítsen már. Nem volt sok kedve, de azért segített. Kíváncsi voltam nagyon erre a levesre, az oktatóm sokat emlegette, nagyon finom, ez a kedvenc levese. Gondoltam most már megcsinálom. Szinte egyedül csináltam (anya felvágta a húst, a végén még fűszerezett), fél 8-ra lett kész, nem ettünk aznap belőle. Ezért a séta elmaradt, fáradt voltam.

Szombat reggel mentem vezetni, mondtam az oktatómnak, hogy mit főztünk tegnap. Ebédre azt ettünk. Hát valami mennyei volt. Tartalmas, könnyen elkészíthető, és nagyon finom. Majdnem elfogyott egy nagy lábassal, szóval kapós volt. Máskor is tuti csinálunk ilyet. J
Ezen a napon megvolt a fülpucolás, fésülködés.
Délután szokásos sétánkon mindenfelé emberek voltak. Biciklivel, gyalog, sok babakocsis, görkoris. Mindenki élvezte a jó időt. A főúton előttünk ment egy részeg csávó, a biciklijén támaszkodott, ami le volt lakatolva. Húzta a füvön, betonon végig, még a lakatot sem tudta levenni róla… J

Nem sokkal ezután Lucky elkezdett szaglászni egy bokorszerűségnél. Egyszer elég mereven nézett lefelé, majd odaugrott. Nem tudtam mi az, elkezdett csipogni, széthajtottam az ágakat, egy fekete kiscsirke volt alatta. Ebem rá volt izgulva, hogy mi jó lapul ott. Nem bántotta, csak figyelte. Felvettem, egyik kezemben fogtam, másikban a pórázt, elindultunk haza, nem hagyhattam ott.
Kiskutyám sokáig nézte a kezemben lévő tollas állatot, nem nagyon tetszett neki, hogy visszafordultunk. A madárka az elején csipogott, de egyik ujjam odatettem a fejére, így abbahagyta. Megmutattam húgomnak  anyának, majd átvittem mamához, először nem tudta kinézni mi az.
Ebem érdeklődött nagyon, lentebb raktam, hogy elérje, megszaglászta. A tollaska meg megcsípte Lucky orrát, nem akart barátkozni. J
Belerakta egy ládába, adott neki enni, inni. A csirke csak lógatta a fejét, nagyon ki volt merülve. Nem tudom mióta lehetett ott, Luckynak köszönheti, hogy jó helyre került.
Igen, kiskutyám ügyes volt, vadászösztön benne van.
Utána befejeztük a sétát, párszor rá kellett szólnom tankomra, hogy ne húzzon már annyira.

Vasárnap reggel anyával mentünk Mártélyra. A kapunál még Lucky odafutott a házából, elköszöntem tőle (tudom nem szabadna…).
9-re ott voltunk Mártélyon, gyorsan odataláltunk a Holtághoz. Gyönyörű volt minden, és az a  nyugalom. A színek, illatok, elmondhatatlan. Jó sokat sétáltunk, szinte megállás nélkül, kb. 5 órát.
Végigmentünk az egyik Tanösvényen, ami oda-vissza kb. 3,5 óra volt.
Páran jöttek kutyával is. Az egyik család egy kb. 8 hetes labi babával, egy másik egy kölyök berni  pásztorral kirándult. Elvileg ki volt téve, hogy kutyát nem lehet hozni, de sokan nem foglalkoztak vele. Láttam Beaglet, Cane corsot, Yorkit, Francia bulldogot is. Most busszal voltunk, Luckyt így nem hoztuk. Jövőre, remélem akkorra már meglesz a jogsim, tuti elmegyünk ebemmel, ő is élvezte volna.
Fél 5-re értünk haza, a buszon majdnem elaludtunk. Apa nyitotta  a kaput, kiskutyám annyira örült nekem, hogy kiszaladt a kapun, egyenesen hozzám, hiányoztam neki. J
 Erőt vettem magamon, és elvittem sétálni.

Hétfőn nehezebben indult a reggel, kicsit lustálkodtam. Kiskutyám várt már az ajtóban.
Játszottunk, elvoltunk. Délután anya ugrálókötelezett, közben mackóm elkezdte csipogtatni a labdáját, adva az ütemet, ami elég gyors volt. Annyit röhögtünk rajta, anya nem tudta tartani a tempót. Imádom ezt a kis bolondot.J
Sétálni természetesen voltunk, szép időben. Mostanában egy fekete puliszerű kutyával találkozunk. A bicikliző gazdája után fut mindig. Ebem figyeli, utána kicsit ideges, de elmúlik gyorsan.
Séta után anyával elmentünk biciklizni, jó sokat tekertünk, a mozgás megvolt mára.

Hét közben a munkahelyemen lementem kávézni egyik kolléganőmmel  Ültünk a padon, előttünk egy srác sétált egy Border collieval. Szépen láb mellett ment. Egyszer elengedte, messzebb jött két nő, az egyik a gazdija volt, sprintelt hozzá. Olyan jó volt látni. Még aznap Dorozsmán a főútnál láttam egy fekete puliszerű kutyát, majdnem átjött az úton az autók között. A gazdáját látta, csak a másik oldalon volt. Végül megvárta, és úgy örült neki, ugrált, nyüszögött, ugatott. Édes volt..

Ma reggel jó ködben volt minden, hűvös is volt, a napocska később bújt elő.
Lucky megette a reggelijét, utána simiztem. Láttam, hogy vakarózik, átnéztem, bolha nem volt, csak az ürülékük a bőrén. Átfésültem, bebolhaporoztam, cseppentettem. Közben 2 bolhát fedeztem fel.
Utána a macska következett.
Kimentem az újságokért, nyitva hagytam a kaput. Lucky nem jött ki, csak nézelődött kifelé. Egyszer kimerészkedett a közeli fához, szaglászott. El akart menni, de rászóltam, visszajött. Üldögélt mellettem, szaglászott a levegőben, hallgatózott. Mozdultam, ő is, kicsit távolabb ment, erélyesebben rászóltam, visszajött. Ment volna még, az újságokkal finoman betessékeltem.

Délután gondoltam egyet, és elmentünk a zsiliphez. Először a szokásos útvonalat végigjártuk, majd indultunk a célhoz. Nem volt arrafelé senki. Bentebb mentünk a szántóföldön. Elengedtem Luckyt, dobáltam neki a labdáját. Futkosott, szaglászott, meg nem állt egy percre. Ha szóltam neki jött vissza.
Ügyes volt, bár egyszer-kétszer elment messzebb tőlem. 
A főúton mentünk, a lámpánál állt egy jó kis Merci, és egy hatalmas motor. Nézték a vezetői kiskutyámat, igen, nekik szép autójuk-motorjuk van, nekem egy csodaszép ebem. :)

Végül pár kép:
Egy kis Mártély...



Mai séta...


dobd már a labdááát!!! :)





:)


szépségem


rohanok...



2012. október 14., vasárnap

Kuncsorgás

Múlt vasárnap este jött egy vihar. Kiskutyám elkezdte kaparni az ajtót a dörgések miatt. Beengedtem, tiszta stresszben volt. Leterítettem a plédjét, még mászkált kicsit. A cica is természetesen bejött, körbejárta a lakást. Luckynak hoztam vizet, majd ráparancsoltam, hogy feküdjön le.
Tévéztem, ő meg odajött kuncsorogni sajtos tallért, kapott belőle, elropogtatta. Aztán egy darabig békésen szunyókált, horkolt mellettem. Álmodott is valamit, mert elkezdte nyalogatni a száját.
Amikor már aludni akartam kiengedtem ebemet, a vihar is elvonult.

Hétfőn ugye vezettem, este értem haza, fel voltam pörögve, el is mentünk sétálni.
A hét nagyon lassan telt, és irtó fárasztó volt. Szerdán az oktatóm is mondta, hogy látszik rajtam a fáradtság, de akkor még csak szerda volt...

Pénteki sétán találkoztunk Lidivel, meg egy másik Foxival is, akit szintén sétáltattak.
Mi a bicikli úton mentünk, ők a járdán. Nem is figyeltem a kutyára, Lucky a bal oldalamon volt. Amikor meglátta a másik ebet kicsit izgatott lett. A póráza jó hosszú volt, eljött felénk, kb. 1/2 m-re volt ebemtől. Abszolút érdeklődő volt, semmi agresszió. Az én kiskutyám is jól viselkedett, pedig mindketten kanok.
Utána el is mentek. Mackó nézte egy darabig, majd mint egy őrült kereste a szagokat.

Szombaton eleinte még borongós idő volt, el is kezdtem takarítani, de előtte még reggelit adtam állatkáimnak. Délutánra már kisütött a napocska, nagyon jó idő lett. Ki is használtuk, egy kiadós sétát tettünk. Lidivel ismét összefutottunk. A "csendes" utcán mentünk, egy háznál nyitva volt a kapu, a gazdája kint. Amikor elmentünk előtte, hirtelen egy Puli szaladt ki rajta. Ebemet ugatta, kicsit szaglászta, majd elkezdte támadni. Luckyn rajta volt a halti, így a pofája összeszorult, de lecsúszott róla. A nyakára szerencsére, így meg bírtam tartani. A támadót nagy nehezen bezavarták.
Utána még játszottunk, dobáltam neki a labdáit. Apa összetekerte a locsolócsövet, lerakta a fűbe, kiskutyámnak persze úgy kényelmes, ha azon fekhet, vagy ott ehet valamit. Ha pl. egy fólia van a földön akkor is rátelepszik. :)

Ma egész nap hideg, borongós idő volt. Reggeliztünk, közben ebem odajött az ajtóhoz, lefeküdt, ásítozott.
Nekik is kiosztottam a reggelit, majd eltekertem szüleimmel a vásárba. Hazaérve Lucky örült, végigszaglászta  a táskákat, hátha neki is hoztunk valamit.
Utána kimentem hozzá játszani, a fülét is kipucoltam.
Délután a szokásos sétánkra mentünk. Nem volt semmi gond szerencsére, lehetett volna, de jól időzítettünk.
A német juhász, aki egyszer ebemet támadta, most is nagyon ugatott a kerítésen keresztül, mivel ott sétáltunk el. Nem jártunk még olyan messze, amikor hátranéztem, és láttam, hogy kint rohangál a NJ. Mint eggy őrült, úgy kereste a szagokat, messzire elment a házuktól. Még jó, hogy nem vette észre Luckyt, mert tuti rátámadt volna, ezért írtam, hogy jól időzítettünk.
Úgy bírom amikor séta közben mindenkinek megakad a szeme kiskutyámon, csak mosolygok rajta, de hát érthető, mert csodaszép. :)

2012. október 7., vasárnap

Itt vagyunk...

...ragyogunk. :)
Két hét kimaradás után most van időm írni egy kis beszámolót.
Gyorsan telnek a napok, hetek, már október 7-e van.
Amikor munka után vezetni vagyok este többnyire nincs kedvem, erőm kimenni sétálni, de azért akadnak kivételek.

Múlt héten pár napig nem tudtam eljutni az állateledel boltba, így far-hátat nem kapott ebem. Amikor végre este a vacsi után far-hát is járt, úgy örült neki Lucky, ugrált egyfolytában.
Egyik nap sátán voltunk, messzebbről láttam, hogy jön két babakocsis és egy lány egy kiskutyával.
Először azt hittem, hogy a Beagle-ös, de nem egy kis golden volt.
Jegesmaci kiszúrta messziről, figyelte. Amikor odaértek mellénk a kiskutya ugrált, majd elkezdte ugatni Luckyt. Erre kiskutyám odament volna, kicsit borzolt is. Nagyon bátor volt ez a kis goldi.

Múlt pénteken is voltam vezetni, de 5-re otthon voltam. Erőt vettem magamon és sétálni mentünk. Nem messze tőlünk van egy ovi, ott szüreti mulatság volt, mindenfelé autók álltak. Most hosszabb sétát tettünk, mondhatni duplát, megjött a kedvem hozzá és Lucky sem ellenezte. :) Sötét lett mire hazaértünk.

Szombat reggel gyakoroltunk a IKV telepen, kaptunk kölcsön egy VW Polot. Sokszor lefulladtunk - nem a mi hibánkból. Nem ment jól a gyakorlás. Hazaérve ebem majd kiugrott a bőréből. Gyorsan ebédet főztünk. Utána elmentünk kiskutyámmal sétálni, kb. 1 óra körül, azért ilyen korán, mert utána mentünk az Árkádba.
Először egy fekete macskával találkoztunk, akitől Lucky izgatott lett kicsit. Messzebb egy fekete kutya is megjelent a gazdájával, de megálltak egy háznál. Visszafordultunk, a főúton kint volt 2 fekete kutya, akik egy telepet őriznek, gondolom kiszöktek. Szerencsére az út másik oldalán voltak, de ugatták ebem. El is indultak felénk, de rájuk szóltam hangosabban, nem is jöttek tovább, mi meg mentünk előre. Mackóm emiatt izgatott lett, lepisilt egy fát, utána már nyugisabban jött. A fekete állatok ezen a sétán mindig megtaláltak. :)

Vasárnap megreggeliztettem a kutyát, cicát. Főztünk, majd ismét gyakorlás következett, csak egy VW Pasattal, és jól ment. Hazaérve takarítás következett. Ebem már közben meglátogatott, hogy mit csinálok, majd az ajtóban várt türelmesen a sétára.
5 körül el is indultunk. A cicákat leste, sok fen pihent a kerítések tetején, onnan szemeztek Luckyval.
Utána befestettük a hajam. Közben anya játszott kiskutyámmal, aki nem akarta odaadni a lasztiját semmi áron. :)
Hozzám is feljött a teraszra, hogy mi jót csinálnak velem, édes volt.
Majd lefeküdt a fűbe, a cica is mellé telepedett. Vacsiosztás után nyugovóra tértek.

Ez a hét is elrohant. Vezetni kedden és csütörtökön voltam. Alakulnak a dolgok...
Szinte minden nap sétáltunk, hiányzik ha nem megyünk.
Egyszer Lidivel is találkoztunk, örültek egymásnak az ebek.
Az idő is nagyon jó volt a héten, napsütéses.
A garázs mellé, ahol Lucky háza van lett csinálva egy tető. Amíg készült ugye jöttek a munkások, nagy zaj volt. Hát enyhén szólva ebem meg volt bolondulva, azt sem tudta, hogy hova bújjon, nagyon be volt tojva. Többször bejött hozzánk, itt biztonságban érzi magát, és persze a cica is követte. :) Bátrak.

Tegnap megcsináltam a fülpucolást, furminálást, még mindig jön a szőre.
Sétán jött egy babakocsis, félreálltunk, hogy elengedjük őket. Megállt a nő, mutatta a kislánynak a nagy fehér kutyát. Pici volt még, 1 év körüli, ahogy meglátta Luckyt elkezdett mosolyogni, nevetni. Nagyon édi volt.
Séta után még játszottunk. Eldobtam Luckynak a labdát, nem ment egyből utána, a cica lecsapott rá. Lefeküdt, a két mancsa közé vette a lasztit, nem adta kiskutyámnak. :)
Utána üldögéltünk a teraszon, egyfolytában simogatni kellett mackómat. Ettem egy kis sütőtököt, megkínáltam éhenkórászt is, ízlett neki.

Ma már kicsit hűvösebb volt. Sokat voltam kint kuttyomnál, kiélveztük a jó időt. Játszottunk, elvoltunk.
Sétálni fél 2 felé elmentünk, mert úgy nézett ki, hogy esni fog. Csak ijesztgetett minket, mert a végén kisütött a Nap, jó volt a napsütésben, a séta végén az utcánkban bóklásztunk.
A cicákat most is kiszúrta, az egyiket én előbb, még időben arrébb tereltem, utána csak nézte, meg is kellett állni. Másikat meg csak érezte, egy kapu tetején volt, takarta egy fa, csak én láttam, ebem meg kiszagolta.
Mindent meg kell szagolnia, tegnap egy zsákot nézett nagyon, oda akart menni. Ma meg egy gombára izgult rá, nem tudom mit gondolhat...

Jó hosszú lett, de hát sok volt a lemaradás. Holnap hosszú napom lesz, munka után vezetés kb. 6-ra itthon leszek, tuti nem lesz kedvem sétálni..

Kicsit újítottam a blogon, mivel ősz van, őszbe öltözött.

Végezetül néhány kép:
őszi napsütésben

kómásan





én szobámban

húgom szobájában

sunyi




szépségem



kijöhetek?

simogass már!

2012. szeptember 16., vasárnap

Minden a szokásos...

Mostanában hetenként egy bejegyzést írok, tudom nem sok.

Kedden és szerdán vezetni voltam, utóbb azt gondolta ki az oktatóm, hogy én vezessek haza, meglepődtem, féltem tőle. Először gyakoroltunk a rutinpályán, kicsit bénáztam. Egy óra után indultunk. Nem Dorozsma felé mentünk egyből, hanem befelé. Volt fogalom, figyelni kellett, de megcsináltam. Piros lámpánál is álltunk, az elindulással nem volt gond. A váltás a rutinpályán nem nagyon megy, de most élesben igen, érdekes.
Hazahoztam magam. Utána úgy fel voltam pörögve. Luckyval el is mentünk sétálni.

Csütörtökön csak az utcánkban sétálgattunk, majd játszottunk.
Pénteken szokásos nagy séta.
Hétvégén reggelente kimentünk apával gyakorolni a tolatást, szlalomot...
Délutánonként megvoltak a séták, már jó, hogy nincs olyan meleg.
Ma fülpucolás, furminálás volt, sok szőr kijött ebemből.
Kiültem a lépcsőre, Lucky odajött, leült elém. Elsimogattam egy darabig.
Mostanában nem tanultunk, el kellene kezdeni.

Tényleg nem történik velünk semmi érdekes, ezért is nem írok sűrűbben.
Az meg uncsi, hogy mindig ugyanazokat írom.

Majd jövök valamikor. :)
Holnap ismét vezetés, csak most Szegeden kívül. Szorítsatok.