Mostanában történt pár dolog.
Az előző bejegyzésben említettem, hogy szeretnék cicát, nos ez pár hete valóra vált. Titokban hoztuk Ildivel, féltünk hogy anyáék mit szólnak hozzá, de végülis maradhatott az új jövevény. Ildit jól összekarmolászta míg hazaértek. Csináltunk neki helyet a kazánházban. Még délelőtt bevásároltunk neki mindenfélét. Elég félős volt, ha bementünk hozzá egyből fújt, meg alig lehetett kicsalogatni az asztal alól. A kutyákat sem kedvelte, fordítva viszont nagyon nagy volt az érdeklődés. Külön-külön engedtük a cicához a kutyákat, nehogy baj legyen. Megszaglászták, nyalogatták, a cicc egyszer csak elkezdett fújni és menekült be a helyére. Pár hét alatt hozzánk és a kutyákhoz teljesen hozzászokott. Már nem fél, nem fúj. Estére mindig becsukjuk, biztos ami biztos. Az is soká tartott, míg a kinti létet megszokta, mert 6 hetes koráig csak egy garázsban élt. Minden új volt neki: a zajok, simogatás, kutyák, fű...
Mostmár úgy ugrál, szalad, játszik, mind egy boldond, élvezi az életet.
A kutyákat sem hagyja nyugton, mindig a farkukkal játszik, pofozza őket, ezért fordult a helyzet és a kutyák menekülnek a cica elől:)
Azért nem mondható, hogy ölbemacska, ritkán kibír 1 percet a kezünkben. Ha kaja van egyből jön, dorombol. Mindig harap, karmol, igazi vadmacska. Úgy ugrál, mint az egyik mesében Tulúz:)
Neve nem nagyon van: cic-cic, így hívogatjuk. Ildi Matyának nevezete el, végülis illik rá, mert szokta csóválni a farkát, meg fut a labda után, játszik vele (még vissza nem hozza:).
Ugye 2-3 hetesen még krém színű volt, de ahogy idekerült 6 hetesen, onnantól kezdve elkezdett bevörösödni, így lett egy vörös kandúrunk...
Luckyval semmi különös. Minden hétvégén megyünk sétálni. Múlt héten voltunk a zsilipnél. Nincs most szabad rész a szántóföldeken, ezért ott nem tudtam elengedni. Most ott búzatáblák sorakoznak. Fényképeztem párat a búza között, majd mentünk tovább. Kukoricás következett, ott engedtem el kicsit Luckyt, dobáltam neki a játékát. Szerencsére kutyával, kullanccsal nem találkoztunk.
Talán múlt hét pénteken éppen eső előtt értünk haza a sétából. Amikor az utcában voltunk már akkor akkorát dörgött az ég, hogy még én is megijedtem, nemhogy Lucky, behúzott farokkal jött hazáig. Utána még dörgött párat, majd elkezdett szakadni az eső.
Ma péntek van, július első napja. Szerencsére nem kellett dolgozni menni Semmelweis nap alkalmából:)
Végre egy jó dolog, amit bevezettek.
1-kor Luckyval már megtettük a szokásos sétát, mert este valószínűleg megyünk el itthonról.
Most két hétig szabin leszek végre, kipihenhetem magam. Sokat kutyázhatok, lehet majd a Tappancs fesztiválra is kinézünk.
Néhány képet mellékelek a cicáról, Luckyról:
| 3 hetesen |
| Morcipofa |
| Támadáás |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése