2012. február 15., szerda

Érzések

Ma délután szokás szerint kint játszottunk Luckyval, amikor egyszer odarohant a kapuhoz, mivel látogatója jött: Lidi, a kis szerelme.
Gyors be is engedtem őt és a gazdiját, de előtte bezártam a cicát. Nagyon örültek egymásnak a kuttyok. Szaladgáltak mint az őrültek, akkora sebességgel közlekedtek, hogy csak lestünk. Nem volt nekik akadály a fél méteres hó sem, vígan ugráltak benne. Lucky hívta játékra Lidit, közben morgott neki, meg amikor futottak akkor is. Olyan kis cuki. Jól kifáradtak mindketten, lógott rendesen a nyelvük.
Lukcy olyan boldog volt ettől, öröm volt látni, hogy nagyon élvezi a közös játékot Lidivel.
Nagyon jó ilyen boldognak látni, ekkor engem is ez az érzés kerít hatalmába.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése