Torta kipipálva

Reggel Luckyt gyorsan megsimiztem a buksiját, aztán elindultam, nem mozdult onnan.
Délután mikor hazaértem gyors kajáltam, mosogattam. Csöngetett Bandi bácsi, hozta Lidit is, de apát kereste.
Azért ebemre gyors pórázt raktam és kimentünk hozzájuk. Kuttyok megszimatolták egymást, sőt még puszit is adtak egymásnak.
Mackóval elindultunk sétálni, az elején kicsit izgatott volt, gondolom Lidi miatt.
Aztán szépen jött. Kint volt a ház előtt ismét az a bácsi, aki múltkor megdicsérte Luckyt, most is kérdezte, hogy ismét egy könnyed séta? Meg hogy igényli-e a sétát, és kennelben van-e.
Utána azzal a bácsival is találkoztunk, aki mindig a kutyáiról mesél, mindig ugyanazt. Ebemet megsimogatta, közben mondta, hogy neki is volt nagy kutyája, csak az enyém nagyobb. Mondtam, tudom, már említette...
Végül papával is találkoztunk hazafelé menet.

Ivott sokat lógó nyelvű. Én meg mentem be sütni a tortáját.
Nem úgy csináltam pár dolgot, ahogy le volt írva a receptben, pl. bébiétel helyett löncshúst tettem bele egy kis joghurttal hígítva, teljes kiőrlésű liszt helyett finomlisztet.
Akkor a recept (ahogy én csináltam): 1 1/2 csésze liszt, 1 1/2 evőkanál sütőpor, 4 tojás, 1/2 csésze olaj, 1/2 csésze lágy margarin, löncshús (Reálost vettem, nagyobbat, annak kb. a 3/4-t raktam bele), fél pohár natúr joghurt. Ezeket elvileg össze kellett volna turmixolni, de nem volt kedvem, ezért csak robotgéppel összedolgoztam. Tepsibe sütőpapírt tettem, a masszát bele. Előmelegített 170 fokos sütőben kell sütni legalább 1 órát. A tetejére joghurtot vagy krémsajtot rakni, de én holnap a kettő keverékét rakom rá.

Fél hétre kész lettem, és csinálhattam a vacsijukat, amit már türelmetlenül vártak.
Utána a teraszon ültem, jegesmaci odajött, hozta a labdáját. Eldőlt, mint egy krumplis-zsák, a lépcső aljában feküdt, egyik lába a lépcsőn volt. A szájában a labda, utána kiköpte, de a lábát szépen rátette, hogy ne tudjam elvenni, van esze az biztos. Eléggé kényelmetlen pózban feküdt, szenvedett kicsit.
Aztán ettem cseresznyét, ebem nagyon nézett. Adtam neki egy felet, elkezdte nyammogni, de kiköpte. Még mindig nézett, odaadtam a másik felét, megette, aztán a földön lévőt is.

Végül rávettem még magam, hogy kitisztítsam a fülét, és megfurmináljam.
Hát enyhén szólva hulla vagyok. Most már szép lesz a szülinapján, rendbe lett rakva. És vár még rá egy finom torta is, remélem ízelni fog neki.

Készülődés

Munka után elmentem megvenni a torta hozzávalóit. Holnap sütöm meg, mert pénteken nem lesz időm, mivel ovis ballagásra megyünk.
Rosszkor jött ez, pedig ez csak Lucky napja. Sétálni akartam délután vele, és rendesen megünnepelni a szülinapját. Remélem nem maradunk sokáig és ezeket be tudom pótolni, hacsak este is.

Ebem nagyon várt már, nézett a konyhaajtóban, hogy mikor megyek már ki. Ahogy ezt megtettem volt nagy örömködés, hozta a játékát. Egyszer eldobtam neki, de utána nem tudtam elvenni tőle, ezért egy másikért mentem. Erre okostojás rájött, előbb odaért, az egyik játék ugye a szájában volt, a másikra ráfeküdt, ill. az első két lába közé tette és úgy hajtotta előre a fejét. Amikor el akartam venni erősen tartotta a fejét, nehogy hozzáférjek. :) Néha nincs kedve játszani, csak lefekszik és elkezdi rágcsálni.

Sétánál jól viselkedett. Az egyik háznál, ahol múltkor a Boxer kint volt, ott tárva-nyitva volt a nagykapu. Kicsit féltem, nehogy kijöjjön a kutya, de azért elmentünk arra. Láttam, hogy bent vannak, nem vettek észre. Amikor kicsit távolabb értünk, láttam, hogy a Boxer kijött szaglászni, jól időzítettünk.
Melege volt jegesmacimnak, hagytam is pihenni.

Változás...

Tegnap sajnos már munkába kellett menni. Álomszuszék az óljából jött ki, mivel meghallotta, hogy megyek.
Jó kómás feje volt, a füleit hátracsapta, mindig gy szokta tartani ébredés után. Kicsit megsimiztem és indultam is.
Délután nagyon örült nekem, a nyakamba ugrott. Dobáltam neki a játékait.
Sétánál a sok ugatós kutyás résznél megint izgatott volt, de most tudtam irányítani. Viszont kiszúrt egy kismacskát a járdán, nagyon rákattant. A másik utcában is volt egy macska, éppen nekünk háttal mosakodott, amikor észrevette jegesmacit lapult nagyon. Mackó csak figyelte és szépen jött mellettem.
Nem sokkal arrébb hirtelen elkezdett zörögni ismét egy cicc a bokorban. Szerintem megláthatta Luckyt és gyorsan elszaladt. Jól megijesztett, ebem is nagyot ugrott felé. Lenyugtattam.
Az utca vége felé voltunk, szimatolt nagyon, aztán megláttuk a szag forrását: a kis fehér Bolognesét. :)

Amikor hazaértünk utána kb. fél órával jött Lidi és kisgazdija, hogy menjünk sétálni. Az ebek örültek egymásnak. Mentünk egy kört az utcánkban, beszélgettünk, elvoltunk. Egyszer mindkét kutya ugyanazt a szagot akarta szaglászni, egymás orrát lökték arrébb. :)
Ezután mondta Erik, hogy menjünk be hozzájuk. Ott Lucky körbeszaglászgatott. Ahogy "szerelme" házához közeledett az rendre utasította, vicsorogva, morogva, ugatva elhajtotta onnan. Nagyon védte a helyét. Jól leordibáltam a fejét, abba is hagyta, felment a teraszra. Aztán ebem még egyszer a kennel körül volt, de elhívtam gyorsan. Lidihez odament, lentről megszagolta, ő megint elkezdett morogni. Után leültettem mellém Mackót, ügyesen ott is maradt. Érdekes, hogy az utcán semmi gondja ebemmel. Végül Lidike bevonult a házába.
Teljesen megváltozott (ezt a gazdija is megerősítette), jegesmaci már szinte nem is érdekli. Pedig nem régen olyan jókat szaladgáltak, játszottak együtt.
Az én kiskutyámnak nem lenne ellenére a játék, stb... ő még soha nem morgott rá Lidire, pedig már ő is volt párszor nálunk. Végül menünk is haza.

Pénteken tartjuk Lucky szülinapját, sütök neki fincsi kutyatortát. :)
A receptet majd megosztom veletek.

Kutya-macska barátság

Reggel kimentem ebemhez, a reggeli tápját nem ette meg. Kicsit játszottunk, aztán hoztam ki egy kis tejet és a tápjára öntöttem. Úgy már ízlett neki, befalta mindet.
Délután anyával pakoltunk a kinti konyhába, Lucky is bejött. Nézte mit csinálunk, adtam neki száraz kenyeret ropogtatni. Aztán ott feküdt az ajtó előtt. Anya adott neki egy kis szív alakú párnát, büszkén hordozta az udvarban.
Utána vendégek jöttek. Miután elmentek elindultunk szokásos sétánkra. Jó nagyot sétáltunk. Az utcánk végén a csaholó kutyák most nagyon felizgatták jegesmacit, vissza kellett tartanom, hogy ne húzzon oda hozzájuk.
Mérges lettem rá, utána nem engedtem szaglászni, csak a lábam mellett jött.
Vacsorát türelmetlenül várták az ajtó előtt.

Ma az oldalmegjelenítések száma elérte az 1000-et. Ez kb. 1 év és két hónap eredménye. Az elején alig írtam, de mostanára már aktiváltam magam. Nem az a célom, hogy minél többen olvassátok, csak leírom az eseményeket, amik történnek velünk és a gondolataimat.

A cicával nagyon szeretik egymást, de inkább a cicc rajong Luckyért.
Beszéljenek a képek:

Nyugis vasárnap

Ma nem történt semmi különös. Játszottunk, sétáltunk. Meleg volt, ezért is fél hatkor mentünk.

A séta jó volt, a főútnál a járdán kint ült pár néni, egy tacsi méretű kutya is volt velük. Máskor is láttuk őket, Lucky csak figyelte. Aztán a "csendes" utcába akartunk lefordulni, de kint volt egy nő, virágokat ültetett, persze a Boxere is kint volt vele. Megfogta, inkább nem mentünk arra, egyenesen a mi utcánkba indultunk.
Arra meg pár motoros beszélgetett, amikor elhaladtunk mellettük, az egyik megszólalt, hogy b..meg mekkora kutya. :)
A házunkhoz közeledve láttam, hogy kint van Szuszi az utcán. Ebek is meglátták egymást, lassan közeledtek egymás felé, mint egy romantikus filmben a szerelmespár. :)
Nem sokáig maradtunk, mentünk be, mert mackónak nagyon melege volt.
A cica nagyon örült neki, egyből ment dörgölőzni hozzá, lefeküdt mellé.

A vacsit nagyon várták már, fél órával eltolódott, mert elfelejtettem, hogy tésztát kell főzni.

És most jöjjenek a képek:

nem adom...

macit csipogtatja

nyelv

szépségem

pitizik

vacsi utáni "mosakodás" 1.

vacsi utáni "mosakodás" 2.

Dicséretek

Tegnap kicsit előbb engedtek el a munkából, jó volt korábban hazaérni.
Játszottam ebemmel, az új játéka most a kedvenc, a csipogós hamburger.
Szokásos séta következett. Sétálunk a járdán, egyszer Lucky hátranézett, jött az úton egy autó. Én is odanéztem és egy állathamvasztó autó volt, hát összeszorult a szívem. Nem akartam belegondolni, hogy most megy valahova, amiatt, hogy valaki elveszítette szeretett állatát. :(

No, de mentünk tovább. Egy utcába lekanyarodtunk, a csendes utcába. Az egyik ház előtt kint volt két bácsi, mondták, hogy gyönyörű kutyám van. Megköszöntem. Még kérdezték, hogy hány éves, barátságos-e...
További jó sétát kívántak.
Az utca végére érve elég nagy volt a forgalom: jöttek gyalogosok, autók, biciklisek.
A mi kis utcánkba érve a kutyák szokás szerint ugattak, emiatt ebem kicsit izgatott lett, de tudtam irányítani.
Jó melege volt szegénynek, ment is inni.

Este  után a közelben elkezdtek tűzijátékozni. Gondoltam, hogy ebem jön mindjárt. Abban a pillanatban el is kezdte kaparni a bejárati ajtónál a falat, ill. csak felágaskodik, és ahogy csúszik lefelé a körmei karcolják a falat. Gyors kiszaladtam a konyha felőli ajtón. Jött is ebem, be volt szarva eléggé. Nem nagyon foglalkoztam vele, nem akartam erősíteni benne, hogy ilyenkor félni kell. Mondtam, hogy ki az? Erre ő figyelt.
Még kint voltam egyszer volt még durrogás, akkor Lucky kicsit elkezdett remegni. Sajnáltam szegényt.
Be akartam csukni a kennelbe, de lefeküdt a teraszra tiltakozásképpen. Még a játéka csipogtatására sem jött oda. Be akartam jönni, mackó is jött volna. Ezért bevittem a kennelbe, szépen bement a házikójába. Kb. 1 óra után ki is engedtem. Kifeküdt a fűbe, a cica meg mellé.

Ma reggel korán keltünk, vásárolni mentünk. Luckynak vittem egy falat finomságot, amíg apa kiállt az autóval mackó ott ült előttem és nézett a gyönyörű szemeivel. Szerintem kért volna még kaját. :)
Amikor én is elindultam kifelé, ő ott maradt mozdulatlanul. Okos kutya.

Hazaérvén nagyon örült nekünk, nyüszögött nekünk rendesen.
Majd anyával főztünk. Vettem direkt mackónak csirke far-hátat, amit meg is főztem.
Később játszottunk, feladatokat adtam neki.
A séta elején ismét kaptunk egy dicséretet. Az egyik háznál csinálták a tetőt. A munkások éppen jöttek ki a kapun, a fiatalabb mondta, hogy de szép farkaskutya (ha jól értettem), csak rámosolyogtam, köszönt nekem.
Utána hallottam, hogy a másik meg mondja, hogy Labrador, nem?
Örömmel tölt el, hogy ennyi dicséretet kap az én kis jegesmacim. Bizony tény és való, hogy gyönyörű.
Nagy részben ezt a szüleinek köszönheti, a kisebben pedig nekem. Igyekszem rendben tartani, fésülni, fürdetni, normális kajával etetni. Ez meg is látszik rajta, és bizonyítja a sok-sok dicséret, amit kap.

A séta további része többnyire nyugisan telt, kivéve amikor pár m-re tőlünk egy macska jelent meg. Ekkor Lucky kicsit rákattant, de nem volt vészes.

Itthon megfurminátoroztam, közben őfelsége meg szépen elaludt. Szépen apad a szőrmennyiség, ami kijön belőle.
Megint játszottunk. Azt tudja, hogy hogyan kell balról jobbra fordulni. Most azt próbáltam tanítgatni, hogy jobbról balra is forduljon. Párszor sikerült is, de még ráfér a gyakorlás.
Lógott a nyelve rendesen annyit szaladgált, sok vizet megivott.
Végül kitaláltam, hogy eldugom a labdáját, aztán neki meg kell keresnie. Bezártam a kennelbe, amíg eldugtam a kincsét. Figyelt nagyon. Olyan helyre tettem, ahol nem láthatta. Kiengedtem, mondtam, hogy keresd. Elrohant, szimatolt, és pár másodperc múlva már ki is szimatolta a labda hollétét. Nagyon megdicsértem.
Még egyszer elrejtettem, csak már a biciklitároló elé egy kabát alá. Megtévesztettem azzal, hogy másfelé is elsétáltam. Először arra keresett, de segítettem neki, hogy elhívtam a cél felé. Szaglászott ezerrel, és itt is sikeresen megtalálta a kincset.

Már megette a fincsi far-hátat, és most alukál az óljában.

Dorozsmai híres Collie

Ma olvastam a Délmagyarban, hogy a hétvégi világkiállításon a fajta- és világgyőztes Bearded Collie Dorozsmai.
Büszkék lehetünk rájuk. Mi is Dorozsmán lakunk, de még nem találkoztunk velük. Hihetetlen.

Ma eléggé meleg volt, de a szél erősen fújt, emiatt nem volt vészes. Séta jó volt.
Vacsora után hoztam még friss vizet, Lucky meg eltűnt. Hívtam, kerestem, sehol semmi. Gondoltam megint bement a szobába. Elindultam befelé, de láttam, hogy a bicajtárolóból néz kifelé. Az ajtó rácsukódott és nem bírt kijönni. Elmosogattam, az ajtó nyitva volt. Ebem gondolt egyet és elindult befelé. Szobámban lefeküdt, kiküldtem, átment Ildi szobájába, utána kibaktatott.
Hétvégén megint furminátorozom, mert ismét sok szőr hullik belőle.
Olyan jó, hogy három napos lesz ez a hétvége...

Itt a cikk:

Beszari...

Ma munka után elmentem venni ebnek far-hátat. Amikor hazaértem nagyon szaglászta a táskámat, tudja, hogy ami benne van, az övé. Délutánra jó meleg lett. Játszottunk, trükköket csináltunk. Lógott mackónak a nyelve rendesen, pedig nem sokat futkározott.
Aztán jött az elmaradhatatlan séta. Nagyon jó volt, minimálisan húzott. Kicsit melegünk volt, de nem volt olyan vészes.
Szusziékhoz érve Lucky ismét olyan nyüszögést levágott. Hirtelen Szuszika meg elkezdett ugatni, még szerintem rá is harapott volna ebem orrára, ha elérte volna. Nem tudom mi ütött belé, lehet a nyüszítés miatt volt.

Itthon jegesmaci elterült a fűben. Cica mellé telepedett, ebem meg elkezdte nyalogatni a fülét, fejét. Olyan aranyosak voltak. Még hogy nem létezik kutya-macska barátság...

Bejöttem csinálni a vacsijukat, ők a teraszon feküdtek, és vártak. Kaja után még adtam mackónak nyugtató folyadékot, mert ugye be volt xarva a dörgéstől.

Kezdett borulni az ég, dörgött is. Nyitva hagytam a konyha felőli ajtót, hogy kicsit szellőzzön a lakás. Bementem  a háztartási szobába, és onnan láttam, hogy Lucky bement Ildi szobájába, és lefeküdt a szőnyegre. Utána a macska is követte. Mentem is oda hozzájuk, hogy ki kéne menni. Erre beszari átment az én szobámba, kicsit szaglászott, majd lefeküdt az én szőnyegemre is. Mondtam neki, hogy kifelé, csalogattam, de semmi, nem mozdult, csak nézett a boci szemeivel. Próbáltam a kulcsomat csörgetni, hátha a hangra kijön, de nem.
Gondoltam hátha egy játékra sikerül, a szekrényeben van pár talomban. Odamentem kivenni, ebem is jött, de ahogy hívtam volna kifelé ismét lefeküdt. Egy télapót vettem ki a táskából, elkezdtem csipogtatni és menni a kijárat felé, és ez bevált, ennek soha-de-soha nem tud ellenállni. :)
A bejártai ajtó előtt voltunk, adtam neki azért vigaszképpen egy csipogós hamburgert, elvitte...

Itt a bizonyíték (bocsi telós kép):

Úgysem mozdulok innen!!

Eső...

Tegnap délután kimentem Luckyhoz, Ildivel és a barátjával a teraszon beszélgettünk.
Felidéztük, azt amikor jegesmaci hozzánk került. Közben ebem simiztette magát.
Kimentünk egy rövid körre az utcába. Szuszival most is a kapu két oldaláról nyüszögtek egymásnak.
Utána nem sokkal hazaértek a szomszédok is, így Szuszi kifutott, egyenesen Lucykhoz. Örültek egymásnak, végre nem kapun keresztül találkoznak, de szerintem tüzel, mert kiskutyám nagyon rá volt kattanva.
Emiatt eléggé izgatott lett, húzta a pórázt, máshol járt az agya.

Ma szinte egész nap esett az eső. Mackó tesóm elmondása szerint szinte egész délelőtt a házában volt.
Amikor hazaértem nagy volt az öröm, utána mentem is ki hozzá. Csak a teraszon voltunk, mivel szakadt az eső.
Kicsit dobáltam neki a labdáját, ami után örömmel futott. A lépcsőn ültem, nem volt valami jó kedvem, ebem ez megérezte, leült mellém, elkezdte nyalogatni az arcomat, kezemet. Úgy szeretem!
Simiztem, közben a cica is odajött hozzánk, a lábam alatt ült.
6 óra körül elállt az eső, gondoltam, akkor itt az alkalom megejteni a sétát.
Öröm és boldogság volt, ahogy a póráz előkerült. Nagy kört mentünk, Lucky természetesen a pocsolyákat nem hagyta ki. Kicsit saras lett a hasa és a lábai, de otthon megtörölgettem.
Végül a vacsora is megvolt.

Fürdés

Vasárnap időben felkeltem. Reggeli után kimentem jegesmacihoz kicsit. Adtam neki száraz kenyeret ropogtatni. Meg is ette, utána a tápját is odatoltam neki, jóízűen elfogyasztotta azt is. Utána segítettem anyának főzni.

Ebéd után Ildi segítségével megfürdettem Luckyt. Nem mondom, hogy élvezte, inkább elviselte.
Többször ment volna el. Pórázt raktam rá, hogy könnyebb legyen tartani, ebem meg azt hitte sétálni megyünk, most kivételesen tévedett.
A kádjába raktam vizet, langyosat készítettem neki. Ő mellette állt (ha a kádban van, akkor fél, amikor a víz csurog lefelé), bevizeztük egy kancsó és egy rongy segítségével. A lábait én ronggyal vizeztem, mackó meg adta az egyik lábát a kezembe, én meg mondtam, hogy milyen ügyes. Beszéltem hozzá, megnyugtatta.
Besamponoztuk, jól átdörzsöltük mindenhol. Ildi a lábát mosta, ebem meg nyalogatta, segített ő is.
Párszor megrázta magát, persze nekünk is jutott a csapódó vízből. :)
Végül még kondicionálót is raktunk a szőrére, aztán gyors öblítés és készen volt.

Ment is egyből a kapu felé, hogy ő most már sétálni menne. Sétálgattam vele az udvaron, hogy száradjon és ne pl. a homokba hemperegjen. A fűben feküdt, nyalogatta a szőrét, nézett engem, hogy most akkor nem megyünk? Olyan édes volt.
Bejöttem jégkrémért, ezt meghallotta Lucky, kukucskált a ház sarkánál, hogy hova tűntem.
Kimentem enni a jégkrémet. Ebem elém ült, elfelejtette iménti menjünk már sétálni gondolatát, és csak a jégkrém járt az eszében. Szuggerált engem nagyon, a nyála is elkezdett csöpögni. Megszántam, adtam neki prá csoki darabkát. A végén hagytam a pálcikán egy kis vaníliát. Odaadtam neki, örömmel lenyalogatta a finomságot.

Olyan szépséges lett Lucky, most hófehérke lett, tényleg jegesmaci.
Kicsit büdi lett, kutyaszag és a sampon keveredik. A szőre meg szinte ömlik.

Sétálni később mentünk a meleg miatt. Addig pihentünk. Ahogy kiléptünk a kapun Szusziék kapujánál elkezdett ebem nyüszögni, mint egy nem normális, mondtam is neki, hogy fejezze be, és húztam tovább. Ezután jött velünk szembe a kis fehér Bolognese a gazdijával. Pár m-ről szemeztek az ebek, a másik fél félti a kis szőrgombócot. Rögtön utánuk Lidiék is megjelentek. Kuttyok nem is foglalkoztak egymással. Mi jobbra, ők balra indultak, ill. helyesbítve engem jobbra, Bandi bácsit balra húzta az ebe. Lucky be volt indulva, eléggé húzta a pórázt. Az egyik háznál van egy idősebb szuka kutya, ott is mindig nyüszögnek egymásnak. Egyfolytában csak csajozna... :)
Még melegebb volt mint előző nap, mackó nyelve kb. a földet súrolta, én meg kicsit megizzadtam.
Örültünk, mikor az árnyékos részekre értünk. Otthon most nem engedtem vizet a kádba, mivel fésülni akartam. Ivott jó sokat, kitikkadt. Kis idő múlva nekiálltam furminátorral. Annyi, de annyi szőr jött ki belőle, rendesen ömlött. A fű tele volt vele. Mackó nem nagyon élvezte a fésülést, többször elment onnan.
A kutyaházat is rendbe raktam.
Anya összesöpörte az udvart - kutyaszőr lett pár lapáttal -, én meg a fürdés és fésülés utáni szőrcsomókat szedtem össze.
Eközben ebem nyugisan alukált a fűben.
Majd elfelejtettem, hogy még a fülét is ki kell tisztítanom. Ment is be a helyére, amikor meglátta mire készülök, de a játéka csipogtatásával kicsaltam.
Az utcára még kivittem, hogy csinálja róla pár képet.  A cica is jött utánunk. Hát persze, hogy pár házzal arrébb vágták a füvet, a kutyájuk meg kint volt. Nem mer Luckyhoz odajönni, most is messzebbről figyelte. Ebem is emiatt csak a kutyát figyelte, feszült volt.
Szaglászni is nagyon akart, én meg egy normális képet sem tudtam csinálni. Be is jöttünk.
Végül még vacsit csináltam. Éhenkórászok örömmel befalták.
Fárasztó nap volt.

És most beszéljenek a képek:

fürcsi előtt

ő is segít

élvezi...

légyszi menjünk sétálni

imádooomm!!!

elfogyott... :)

jegesmaci

megszáradva, kifésülve

szépségem

Fekete macskák...

Régen jelentkeztem már, van pótolnivalóm (mentségemre szolgáljon, hogy elromlott a wi-fi, így csak húgom gépénél tudok netezni).

Szóval múlt csütörtökön is mentünk a szokásos sétára. A szomszéd éppen nyitotta a kaput, hogy beálljon az autójával, elmentünk gyors előtte. Most is mondta, hogy mekkorára nőtt ez a kutya. Mindig mondja, mikor találkozunk, csodálkozik. Végül is az ő kutyájukhoz (palotapincsi - Szuszi) képest tényleg hatalmas.
Megtettünk egy jó nagy kört, majd hazaérve ebem elégedetten lefetyelte a vizet.

Pénteken később értem haza a szokásosnál, mivel fodrásznál voltam, szóval olyan 6 körül volt már.
Lucky be volt csukva a kennelbe - csodálkoztam is. Utána apa mondta, hogy azért csukta be, mert mindig bement a lakásba, engem keresett... (drága jegesmacim). :)
Nagy volt az öröm, mikor kiengedtük, rohant hozzám. Játszottunk kicsit, majd egy kisebb sétára még volt energiám.
Apa szólt, hogy Lidi kisgazdája délután keresett, hogy menjünk ki együtt sétálni, de hát nem voltam itthon.
Nem mentünk be hozzájuk, mivel már 7 óra körül volt.
Az egyik utca sarkán ott volt egy fekete macska, nem is mozdult el onnan. Lucky jól viselkedett, nem akart rátámadni vagy ilyesmi. Amikkor kb. 1 m-re sem voltunk tőle elfutott, erre ebem is ment volna utána, de le tudtam nyugtatni.
Egyszer megálltunk, mert mackó lába közé akadt a póráz. Hirtelen elkezdtek ugatni a kutyák, az én kis kutyám meg nagy erővel a fejét hátrafelé fordította, egyenesen neki a lábamnak. A pofája csak úgy csattant, nem volt egy kellemes érzés (nekem nem, de szerintem neki sem). Majd hazaértünk, utána ette meg a reggelijét, ezért a vacsi nem volt túl sok.

Szombaton reggel bementünk Szegedre, amíg apa kiállt az autóval Luckyt fogtam, simogattam. Amikor hazaértünk nagyon örült. Ildi mondta, hogy amíg nem voltunk itthon jegesmacit hallotta bejönni. A körmei kopogása mindig elárulja őt. Szóval Ildi a szobájában volt, amint meghallotta ebet rászólt, hogy menjen ki. Erre ő megállt, de utána továbbment egyenesen a szobámba.
Körbejárta, ellenőrizte, hogy minden rendben van-e, majd kibaktatott.
Ildi és én nekiálltunk takarítani, eltartott pár órahosszáig, közben kíváncsi mackóm párszor benézett az ajtón, hogy készen vagyunk e már. Takarítás után kiültünk a teraszra, ebem mellém ült, simiztem.
Játszottunk is, közben feladatokat adtam neki: ül, fekszik, pacsi, pitizz, forog. Ügyesen megcsinálta mindet. A jutalom az volt, hogy eldobtam neki a lasztit.
A sétán eléggé sok (leginkább fekete) macska akadt az utunkba. Először az árokban volt egy, onnan szemezett Luckyval, aki kicsit izgatott lett a látványtól. Mentünk tovább, visszafelé az úton ugyanaz a macska ment át, felment egy fára, majd a kerítés tetejére ugrott. Ebem csak addig látta, míg az úton haladt, mert eltereltem a figyelmét. Nagyon nézte, hogy hova lett a cicc, kihúzta magát, minden érzékszervével a prédát kereste, de nem találta meg.
Van egy ház, ahol a kerítés vasból van, simán át lehet rajta látni. Egy közepes méretű csokibarna szuka kutya nézelődik mindig a kapuból kifelé. Teljesen csöndben van, még egy hangot sem hallottam, hogy kiadott volna. Gondoltam Luckyt odaengedem, hogy ismerkedjenek. A szuka elkezdett csóválni, de mikor odaértünk behúzta a farkát Ebem borzolt kicsit és nyüszögött neki. Szagolgatták egymást. Amikor mondtam, hogy gyere, akkor hirtelen kis ártatlan kutyám odaugrott, ugatott. Ezt gyorsan abba is hagyta, amint rászóltam, megbeszéltük, hogy ilyet nem szabad csinálni.

Utána nyugisan sétáltunk, hirtelen észrevettem egy ugyancsak fekete macskát tőlünk kb. 2 m-re. Mackó nem látta meg, mert a nagy fűben feküdt. Jól megijedtem, de azért ebemet áthúztam a másik oldalamra, nehogy baj legyen.
Azután már macskamentes séta következett. :)
Nagyon meleg volt, ha tehettük az árnyékban mentünk. Hazaérve engedtem friss vizet a földig érő nyelvűnek a kádjába, hogy le tudja hűteni magát, egyből bele is csücsült. :)
Folyt.köv.

Pocsolyaimádat

Vasárnap óta nem akar javulni az idő. Végül is nem baj, hogy nincs olyan meleg, legalább jókat sétálunk. Tegnap és ma is mentünk egy nagy kört, jólesett.
Hétfőn, kedden esőben sétáltunk, ma kivételesen nem, de eléggé be volt borulva.
Az utcánk közepétől már rendesen ugatnak a kapu mögött az ebek. Ma és tegnap Lucky eléggé izgatott lett emiatt, tartanom kellett erősen, hogy ne rántson el.
A mellettünk lévő utcában szoktunk visszafelé jönni, az sokkal nyugisabb.

A pocsolyákról is írnék néhány sort: ezeket jegesmaci annyira-de-annyira szereti. Legyen akár hideg, akár meleg, eshet az eső, neki mindegy, csak hagy menjen bele, és a szomját oltsa vele.
Párszor már lehet hülyének nézték ebem, mikor egy esős, hűvös napon neki még pancsolni támad kedve, de hát retrieverből van, neki ez természetes... :)

Tegnap Lidiékkel is összefutottunk, örültek egymásnak az ebek, most több érdeklődést mutattak egymás felé, mint máskor. Én és Lucky mentem elől, ők mögöttünk. Mackó megjelölt egy fát, utána Lidi is ugyanazt, és még a lábát is felemelte, mintha fiú lenne. Még egy szag is felkeltette mindkettőjük figyelmét, egyszerre szippantották az orrukba.

Mindig mikor a szomszédék előtt vagyunk, és Szuszi kutyusuk ott van a kapuban, akkor Lucky mindig odamegy hozzá, és szagolgatják egymást, közben nyüszítenek egymásnak. Most is ebem nézett felfelé, nem tudom, hogy azért-e, mert a kapu tetején szokott üldögélni a macskájuk, vagy azért, mert gondolkodik, hogy kéne oda bejutni, csak hát olyan magas ez a kerítés. :)

Bociszemű

Ma is tartott még a rossz idő. Szinte egész nap esett az eső. Reggel Lucky itt volt a teraszon, elkísért a kapuig, közben persze simogatni kellett.
Munka után beugrottam még a kutyaeledeleshez, és már indultam is haza. Már vártak az állatok, ebem kíváncsian szaglászta a csomagot. Gyors kajáltam, mosogattam.
A mosogatás vége felé anya kiment az udvarra, az ajtót csak behajtotta. Mackó erre belökte, nézett rám a nagy szemeivel, jelezvén, hogy menjek már ki hozzá - mondtam, mindjárt megyek!
Fogtam a kabátom, vettem a cipőm, közben valaki nagyon ideges volt, a labdájával rohangált körülöttem.
Dobáltam neki, ő meg hozta vissza rendületlenül. Egy idő múlva ebemet kértem menjen be a kennelbe, majd cicát is becsuktam, hoztam a pórázt. Ahogy kiengedtem a nem kicsit izgatott kutyámat, csak úgy repült a kapu felé.
Az eső természetesen esett, de ez persze nem tántoríthat el bennünket, különösen Luckyt nem.
Neki meg sem kottyan egy kis víz, nekem meg van kapucnim. :)
Először csak az utcánkba gondoltam sétálgatni, aztán úgy döntöttem most jólesne egy nagyobb séta.
Jó volt nagyon, szinte egyedül voltunk, esőben. Volt egyfajta hangulata az egésznek.
Párszor jegesmaci jól megrázta magát, egyből arrébb ugrottam. :)
Végül benéztünk volna Lidiékhez, de nem nyitottak ajtót (pedig előtte láttam sétálni őket), csak az óraállást akartam leolvasni. Ebek kapun keresztül örültek egymásnak, de csalódottan (legalábbis Lucky) mentünk haza. Közben még megálltunk egy-két szagnál. Bírom Luckyt, amikor elkezdi nyalogatni a füvet, utána felhúzza a pofáját, mintha mosolyogna. Most még kaparta is a füvet, hogy jobban érezze a szagokat.
Itthon ivott (még a kádjában volt víz, abból), a bal lábát is beletette természetesen.
Vacsorát megkapták, jóízűen elfogyasztották. Míg mosogattam ebem ott várt még valamire az ajtóban, vittem neki egy kis kekszet.
Elmentem tusolni, hajat mosni. Utána láttam, hogy megint az ajtóból figyel a nagy boci szemeivel.
Kimentem hozzá, vittem még kekszet (állatosat, mindig mondtam neki, hogy most halacskát kap, utána elefántot...). Adott egy pacsit, majd a másik lábát is odaadta, így ült előttem és nézett mélyen a szemeimbe - mondtam neki, hogy mondd mit szeretnél?
Simogattam, beszéltem hozzá, sajnáltam kint hagyni, de sajnos anyáék nem engedik, hogy bent legyen. Elkezdett ásítozni, mondtam menjen alukálni...

Időérzék

 Régen írtam már, amiatt, hogy nem volt nálam net, de most pótolom, leírom az elmúlt napok eseményeit (kicsit hosszúra sikeredett).

Pénteken, mikor jöttem hazafelé az utcánk végén az egyik háznál csinálták a kerítést. Hirtelen onnan egy kutya szaladt ki beszámíthatatlan sebességgel, elfutott valamerre. Gondoltam nagyon jó lesz, ha kinn marad, mert hamarosan mennénk sétálni ebemmel.
Meleg volt, ezért is később indultunk. Kicsit félve léptem ki a kapunk, de a félelmem szertefoszlott, mikor megláttam a kutyát immár a ház kertjében megkötve.
Kicsit húzott jegesmacim, annyira nem volt vészes, legalábbis nem repültem utána.
Jó melegünk volt, a haltit nem is raktam rá. Kipróbáltam, hogy halti nélkül jól tudom-e kontrollálni Luckyt, amikor az utcánk vége felé lévő kutyák őrjöngenek. Jól ment, ki tudtam zökkenteni, büszke voltam rá. Hazaérve a víz hűsítően hatott ránk.

Szombaton fülledt meleg uralta a napot. Délelőtt eb friss vizet kapott a vizes táljába és a kádjába is. Amikor 10 körül kimentem hozzájuk akkor kezdtek neki a reggeli tápjuknak, mintha én is hozzátartoznék a kajálásaikhoz, nélkülem egy falatot sem. :) - persze ez nem mindig van így.
Ebéd után még a konyhában tüsténkedtem, ebem az ajtóban állt (ha nem csukjuk be rendesen az ajtót ő rendszerint az orrával belöki - most is ez történt), nézett boci szemekkel. Anya mondta, hogy adjak neki egy falat húst, megkapta, befalta, kért volna mééég.:)
Utána a teraszon ettünk puncs fagyit. Mielőtt leültem volna, mackómnak is adtam egy keveset, ízlett neki.
A melegre tekintettel később terveztem sétálni menni a szokásosnál. Lucky már fél 3-kor ment volna (már megszokta, hogy ilyen időtájt megyünk), de vártam még vele.

Addig elütöttük az időt: fülpucolás, furminálás. Végül  5 óra körül elindultunk. Lidiék házánál tartottunk, mikor Lidi hirtelen kivágódott a kapun, persze a gazdája a póráz végén volt, mondta menjünk be egy kicsit. Lucky körbe szaglászott és jelölt mindent. Ebek egymással szinte nem is foglalkoztak, mackóm kis szerelme inkább a teraszon csücsült.
Nem sokáig maradtunk, folytattuk utunkat. Ők balra indultak, mi jobbra. Visszafelé menet még találkoztunk velük, de mi másfelé mentünk. Jól kifulladtunk a végére...

Még szombat este jött a vihar, vasárnap is esett, fújt a szél, hideg volt.
Reggel kimentem játszani jegesmacimhoz, elvoltunk. Raktam a teraszra kartonpapírt, hogy ne sározzák össze az állatkák. A cica az egyik alá be is bújt, ez a mániája. :)
Lucky meg miután bementem a másik papíron békésen szunyókált.
Játék után a szokásos séta következett, de most korán, 2 után mentünk. Pont jó idő volt, igaz kissé hideg, de sétához tökéletes. Az utcákon alig voltak, az ilyet szeretem, nyugis, nem zavar senki. Visszafelé mamáékhoz benéztünk.

Estefelé apa és a szomszéd céltáblára légpuskával lövöldöztek. Kis idő után én is kimentem, ebemet kerestem. Ő el volt bújva az udvar egyik sarkába. Szegénykém fél a nagyobb hangoktól, de inkább a szomszédtól, különösen, ha valami hangos dolgot csinál. Régebben ha pl. csak apa lövöldözött Lucky nem is foglalkozott vele, csak figyelte. Most, hogy a szomszéd is ott volt, amiatt félt, érdekes. Nem érezem jól magam, amikor fél. Ezért is maradtam kint vele, míg befejezték. Eltereltem a figyelmét a csipogós labdájával, így nem félt annyira.
Egyszer elkezdte csipogtatni a labdát, a cica erre nyávogva odament hozzá és Lucky pofájába harapott párszor (persze nem erősen) - idegbeteg, el is zavartam.
Aztán vacsiosztás volt.

Nincs séta, majd nagy séta...

A változatosság kedvéért ebem ma nem ette meg reggel a tápját. Arra is gondoltam már, hogy este másnaponta  adok neki pluszban a vacsi mellé kacsa far-hátat, tegnap is adtam, talán így reggel nem éhes.
Helyette a cica áll neki és minden erejével ropogtatja a tápszemeket.
Amikor hazaértem kimentem hozzá játszani. Elkezdtem simogatni, jó sok szőr jött ki belőle így is.
Evett száraz kenyeret, aztán a reggeli tápját is befalta.

Nem akartam ma kimenni sétálni, de meggondoltam magam. Szuszi kint volt az utcán, egyből jött oda hozzánk, ahogy meglátott. Lucky nagyon rákattant. Aztán jöttek Lidiék is, kis szaglászás megvolt, semmi több.
Elmentünk velük sétálni, most hosszabbra sikeredett, mint szerettem volna. De hát először egyáltalán nem akartam menni, aztán csak egy kicsit, éppen az utcánkba, végül egy nagyobb kör lett belőle.

Itthon ebem elterült a hűvös fűben, persze miután ivott, és a bal lábát megmártotta benne.
Apa lángost evett, jött ki vele az udvarra. Jegesmaci megérezte a finom illatot, ment volna oda, de apa mondta, hogy nem a tiéd. Ahogy leült, zabagép odament mellé, megkerülte, majd szemből figyelte.

A cica odajött hozzám, elkezdtem simogatni, belőle is ömlik a szőr. Gondoltam megkérem apát, hogy segítsen lefogni, míg én furminátorral elintézem. Egy ideig tűrte, de hamar megunta, nyávogott, morgott, szabadult volna. Én gyorsan és óvatosan próbáltam kikefélni, nagyon sok szőr kijött belőle.
Ha már a kezem ügyében volt a csodatévő furminátor, Lucky kutyámat is kezelésbe vettem. Nem is részletezem a szőrmennyiséget, ami kijött belőle. :)

Őféltékenysége

Tegnap délelőtt meghozták a tápot. Amikor hazaértem a munkából felbontottuk, a másik maradék tápot kiöntöttük egy dobozba (ebből Lucky elkezdett enni). Az új tápot beleöntöttük a tápos vödörbe, a tetejére a régit, összekevertük. Adtam ebemnek belőle, köszönte, ízlett neki. :)
Aztán kimentünk az utcánkba sétálgatni. Szuszival a kerítésen keresztül nyüszögtek egymásnak.
Mamáékhoz is benéztünk, jegesmaci bement papához a szobába, meglátogatta, és mindent körbeszaglászott.
Vacsora után még egy kis finomságot kaptak: karfiolt, persze főzve, le is volt öntve tejfölös tojással, szerették.

Reggel a táljában nem volt táp, szóval megette, pedig sokszor van, hogy otthagyja.
Délután kimentem ebemhez játszani, dobáltam is neki a játékokat, trükköket csináltattam vele. Egyszer mondtam neki, hogy hozza ide a maciját, de ő helyette bement a kenneljébe (oda csukom mindig be, amíg elmegyek a pórázáért, mert kiugrálja a füvet), ezzel kb. felhívta a figyelmemet, hogy szeretne kimenni sétálni. Utána nem sokkal ez így is történt. Amint Luckyt becsuktam a cica jött velem (amíg sétálunk őt becsukom, mert utánunk jönne), tudja, hogy ilyenkor kap egy kis kaját.
Aztán ebemet kiengedtem, futkosott, mint egy őrült, azt a boldogságot látni kell.
Ki akartunk menni a kapun, de jöttek a pár házzal arrébb lakók két kutyával, de visszavitték az anyakutyát, mert ő nem tud sétálni, csak ugat, húzza a pórázt. A kiskutyával sétáltak tovább, aki egy fekete Pumi.
Elmentünk az utca végére, majd visszafordultunk, akkor beértek bennünket a kiskutyával. Mackóm nagyon érdeklődve nézte a kis fekete szőrgombócot. Nem sokkal ez után jött Lidi és gazdija, megszaglászták egymást, utána nagy érdeklődést nem mutattak egymás iránt. Elmúlt a szerelem??? :)
Az udvaron ebem egyik játékát lóbáltam a cicc előtt, ő rákapott, de amikor ezt észrevette a tulajdonosa, rohant oda, elvette. Mondtam neki, hogy ereszd, most nem veled játszom. Párszor még eljátszottuk, utána megunta.
Persze még őféltékenységével is játszottam kicsit.

A nap fénypontja

A három munkanap gyorsan eltelt. Szerdán és csütörtökön az utcánkban sétálgattunk, találkoztunk a szomszédban lakó Szuszival, nagyon örültek egymásnak a kutyák, a nagy méretkülönbség ellenére is.
Ugyanis Szuszi egy palotapincsi keverék, Lucky meg neki a sokszorosa.
Pénteken később mentünk sétálni a meleg miatt. Ebem jól sétált, de azért kicsit húzott. Az egyik utca végén voltunk az úton, a járdán sétáltattak egy kis keverék kutyát. Amikor Luckyt meglátta elkezdett ugatni, mackó erre elég izgatott lett. Leültettem, lenyugtattam, majd indultunk tovább. Az utcánkba fordulva az autószerelőnél kint volt az egyik kutya, de mikor ebemet meglátta visszament a kapun belülre, onnan ugatott.

Szombaton reggel nagyon várt már, amikor reggeliztem jött oda kukucskálni, meg persze kuncsorogni.
Később elmentünk boltba, mikor hazaértünk a postaládából még kivettük az újságokat, közben Lucky úgy gondolta, hogy ő is kijön, de ráparancsoltam, hogy azonnal húzza befelé a csíkot.
Délután a szokásos séta megvolt, a végére jól kifulladtunk. Ebem örömmel vetette bele magát a vízbe.
Utána Ildivel bementünk Szegedre, kb. 9 körül értünk haza, szóval anya etette az állatokat. Gondoltam is rájuk, hogy már biztos éhesek. Este még kimentem megdögönyöztem jegesmacimat.

Ma reggel a teraszon reggeliztem, Lucky odaült mellém, szuggerált. Elkezdett folyni a nyála. Gondoltam egye fene, adtam neki egy falatot. Délelőtt anyának titokban csináltunk anyák napi epres-túrós tortát. Éppen kint napozott, mackót simogatta, mi meg vittük ki a tortát. Ebem is ott volt, mikor átadtuk, mintha ő is köszöntötte volna, de nagyobb a valószínűsége, hogy a finom illatok tartották ott. :)
Majd következett az elmaradhatatlan séta. Úgymond neki ez a nap fénypontja. Úgy örül, ha megyünk, majd kiugrik a bőréből, akkora köröket fut tőlem a kapuig és vissza.
Jó nagy kört tettünk meg, nem volt semmi zavaró tényező, szinte üresek voltak az utcák. Egyszer nem messze tőlünk ment el a járdán egy fekete macska, ezért jegesmaci elég izgatott lett, nagyon elkezdett húzni, de lebeszéltem róla.
A mellettünk lévő utcában bandukoltunk, mikor találkoztunk ismét egy bácsival, aki mindig elmeséli, hogy voltak német juhászai..., meg hogy volt valakinek egy kutyája, és születtek kiskutyái. Az anyakutya csak őt engedte oda a kicsikhez, mást nem. Ezt mindig elmondja, én meg csak bólogatok. :)
Hazaérve jólesett mindkettőnknek a víz.
Ezzel még nem volt vége: fülpucolás, furminátorozás. Párszor ellógott, miközben fésültem, de sikeresen visszacsalogattam.
Aztán mentünk anya anyukájához felköszönteni, majd utána apa anyukájához. Jól teleettük magunkat.
1 órával elkéstem az etetést, örültek is neki az állatok, amikor hazaértünk.

Ha minden igaz holnap hozzák a Brit Premium Adult Large kutyatápot, remélem ízelni fog ebecskémnek.

Itt a Május!

Reggel Luckyval átmentünk mamához salátáért, előtte-utána kicsit bandukoltunk az utcában.
Itthon az árnyékban leültem, ebem mellém feküdt, simogattam, mikor abbahagytam nézett fel rám, hogy MÉG, MÉG, MÉG! A cica is odajött hozzánk, általában ott van ahol mi. A cicc is egész nap döglődik, fekszik jobbra, fekszik balra.

Délután is kint voltam vele, ültem egy kis széken, ő előttem ült/feküdt. Egyszer hirtelen felnézett az égre, észrevett egy vitorlázót, nem tudta mi lehet az a repülő valami, és miért nem jön ide. Jó sokáig nézte, a nyaka majd kitört. A labdájával szenvedett, rágta, csipogtatta. Amikor lerakta, akkor az egyik lábát rakta rá, nehogy már elvegyem, az az övé.
Anya és apa festették a léceket, ezért nem rohangálhatott Lucky, mivel hullik a szőre.
Pedig nagyon csipogtatta nekem a lasztiját, dobjam már el neki. Tele volt energiával, gondoltam vezessük le egy kis sétával. Kb. fél hat körül indultunk, de így is nagyon meleg volt. Útközben Lidiékkel találkoztunk, velük folytattuk a sétát. Így együtt ebem kicsit jobban húzott, de nem volt vészes. Közben találkoztunk egy másik kutyával is, akit szintén sétáltattak. Mackómmal bementünk a járdára (az úton sétáltunk) óvatosságból.
Hazaérve csobbant egy nagyot, majd pihent kicsit. Vacsorát megkapták. Szerintem örülnek, hogy végre lehűlt a levegő.

És hát itt a május, az első napja gyorsan el is telt. Holnap sajnos munka, de mindjárt itt a hétvége! :)