Lucky Kutya Blogja: Fürdés

Vasárnap időben felkeltem. Reggeli után kimentem jegesmacihoz kicsit. Adtam neki száraz kenyeret ropogtatni. Meg is ette, utána a tápját is odatoltam neki, jóízűen elfogyasztotta azt is. Utána segítettem anyának főzni.

Ebéd után Ildi segítségével megfürdettem Luckyt. Nem mondom, hogy élvezte, inkább elviselte.
Többször ment volna el. Pórázt raktam rá, hogy könnyebb legyen tartani, ebem meg azt hitte sétálni megyünk, most kivételesen tévedett.
A kádjába raktam vizet, langyosat készítettem neki. Ő mellette állt (ha a kádban van, akkor fél, amikor a víz csurog lefelé), bevizeztük egy kancsó és egy rongy segítségével. A lábait én ronggyal vizeztem, mackó meg adta az egyik lábát a kezembe, én meg mondtam, hogy milyen ügyes. Beszéltem hozzá, megnyugtatta.
Besamponoztuk, jól átdörzsöltük mindenhol. Ildi a lábát mosta, ebem meg nyalogatta, segített ő is.
Párszor megrázta magát, persze nekünk is jutott a csapódó vízből. :)
Végül még kondicionálót is raktunk a szőrére, aztán gyors öblítés és készen volt.

Ment is egyből a kapu felé, hogy ő most már sétálni menne. Sétálgattam vele az udvaron, hogy száradjon és ne pl. a homokba hemperegjen. A fűben feküdt, nyalogatta a szőrét, nézett engem, hogy most akkor nem megyünk? Olyan édes volt.
Bejöttem jégkrémért, ezt meghallotta Lucky, kukucskált a ház sarkánál, hogy hova tűntem.
Kimentem enni a jégkrémet. Ebem elém ült, elfelejtette iménti menjünk már sétálni gondolatát, és csak a jégkrém járt az eszében. Szuggerált engem nagyon, a nyála is elkezdett csöpögni. Megszántam, adtam neki prá csoki darabkát. A végén hagytam a pálcikán egy kis vaníliát. Odaadtam neki, örömmel lenyalogatta a finomságot.

Olyan szépséges lett Lucky, most hófehérke lett, tényleg jegesmaci.
Kicsit büdi lett, kutyaszag és a sampon keveredik. A szőre meg szinte ömlik.

Sétálni később mentünk a meleg miatt. Addig pihentünk. Ahogy kiléptünk a kapun Szusziék kapujánál elkezdett ebem nyüszögni, mint egy nem normális, mondtam is neki, hogy fejezze be, és húztam tovább. Ezután jött velünk szembe a kis fehér Bolognese a gazdijával. Pár m-ről szemeztek az ebek, a másik fél félti a kis szőrgombócot. Rögtön utánuk Lidiék is megjelentek. Kuttyok nem is foglalkoztak egymással. Mi jobbra, ők balra indultak, ill. helyesbítve engem jobbra, Bandi bácsit balra húzta az ebe. Lucky be volt indulva, eléggé húzta a pórázt. Az egyik háznál van egy idősebb szuka kutya, ott is mindig nyüszögnek egymásnak. Egyfolytában csak csajozna... :)
Még melegebb volt mint előző nap, mackó nyelve kb. a földet súrolta, én meg kicsit megizzadtam.
Örültünk, mikor az árnyékos részekre értünk. Otthon most nem engedtem vizet a kádba, mivel fésülni akartam. Ivott jó sokat, kitikkadt. Kis idő múlva nekiálltam furminátorral. Annyi, de annyi szőr jött ki belőle, rendesen ömlött. A fű tele volt vele. Mackó nem nagyon élvezte a fésülést, többször elment onnan.
A kutyaházat is rendbe raktam.
Anya összesöpörte az udvart - kutyaszőr lett pár lapáttal -, én meg a fürdés és fésülés utáni szőrcsomókat szedtem össze.
Eközben ebem nyugisan alukált a fűben.
Majd elfelejtettem, hogy még a fülét is ki kell tisztítanom. Ment is be a helyére, amikor meglátta mire készülök, de a játéka csipogtatásával kicsaltam.
Az utcára még kivittem, hogy csinálja róla pár képet. A cica is jött utánunk. Hát persze, hogy pár házzal arrébb vágták a füvet, a kutyájuk meg kint volt. Nem mer Luckyhoz odajönni, most is messzebbről figyelte. Ebem is emiatt csak a kutyát figyelte, feszült volt.
Szaglászni is nagyon akart, én meg egy normális képet sem tudtam csinálni. Be is jöttünk.
Végül még vacsit csináltam. Éhenkórászok örömmel befalták.
Fárasztó nap volt.

És most beszéljenek a képek: