Lucky jól van, újra a régi. Már tegnap estefelé látszott rajta, hogy már képben van.
Ugye tegnap elmentem gyógyszertárba Algopyrinért, kiderült, hogy csak receptre kapható, örültem neki...
Az állateledelesnél vettem kacsafarrészt, amiben nincs csont, mert még annyira nem akart rágni ebem.
Otthon már a kapunál várt. Alig várta, hogy kapjon a finomságból, legalább már evett valamit.
Később a sebet megtörölgettem a cickafarkfüves lével, le is fertőtlenítettem. Luckyra olyan büszke vagyok. Tudom, hogy fáj neki, nem szereti ha mosogatom, fertőtlenítem, de hősiesen állja. Elfekszik, összeszorítja a fogát, az első lábával a fűbe kapaszkodik, egy hangja sincs. Persze az sem utolsó szempont, hogy nem piszkálja, nem nyalogatja (időnként ha hozzáfér), nem szedi szét a varratot.
Sétálni kimentünk az utcába, örült neki nagyon.
Utána ráraktam a "bugyit", amit előtte kimostam.
Először lefeküdt, nem akarta, hogy rárakjam, de amikor eldobtam a labdáját felkelt, és lecsaptam rá. Szépen állva tűrte míg rászerkesztettem.
Vacsit betolta, utána a kacsacsemegét is.
Ma reggel is rajta volt, igaz kicsit átázott, mert még kicsit levedzik a seb, de már nem vérzik.
Most bent van a kinti konyhában, hűti magát a kövön. A tápját nem ette meg, talán később.
Örülök, hogy viszonylag könnyen ment ez az egész ivartalanítás, és az azutáni dolgok, persze az is, hogy Mackó ilyen jól viseli.
Már "mosolyog", hozza a labdát, aktívabb, szóval újra a régi. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése