2012. március 21., szerda

Ellenőrzés...

Ma reggel készülődés közben kinyitottam a konyhaajtót, Lucky előtte terült el, s alukált a napon. Miközben készítettem gyorsan szendvicset őnagysága szépen besomfordált, a szobám felé vette az irányt. Szóltam neki, de nem fordult vissza, én meg folytattam a dolgomat. Hallottam, hogy kopog a körme, körülnézett húgom, majd az én szobámban is, hát le kell csekkolni, hogy minden rendben van-e. Pár percig elvolt, aztán ki is jött magától. Indultam, Lucky jött mellettem, a kezemet nyalogatta, elkísért a kapuig. Utána rohantam a buszra.

Délután kicsit csavarogtam a városban, ezért később értem haza. Lucky örült nagyon (apa később mondta, hogy már nagyon hiányolt - okos nagyon, tudja általában mikor érek haza), egyből a táskát kezdte el szaglászni, amiben most nem az ő kajája volt. Bementem a főbejáraton, nyitva hagytam az ajtót, hogy szellőzőn kicsit a ház. Lepakoltam, a szobámba indultam, hű ebem úgy gondoltam követ engem. Én gonosz gazdi kitessékeltem, szépen szót is fogadott. Ja a cicc is jött volna befele, egymás mellett, szinte "kézen fogva" libbentek ki. :)

Utána azonnal átöltöztem, mentem ki játszani. Kétszer-háromszor eldobtam neki a labdáját, ennyi elég volt neki. Elment, elkezdte enni a reggeli tápját. Ma reggel kivételesen nem néztem meg, hogy megette-e, máskor mindig mondom neki, hogy egye meg (apa szokott adni nekik reggelit). Hát ha ez kell neki, akkor nem megyek el enélkül. Vacsorakor mindig ott vagyok velük, míg elfogyasztják. Lucky már nem kezd el enni anélkül (legalábbis este), hogy ne ülne le, ne nézne a szemembe, és ne a "tied" tenné ezt.
Aztán már kicsit játszottunk csak, nem akartam nagyon ugráltatni. Inkább csak simiztem. Leültem a teraszra, Lucky az első két lábával felágaskodott mellém, úgy simogattam, és még egy puszit is kaptam az arcomra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése