Hétfőn kicsit kimentünk az utcánkba, tettünk egy rövid kört.
Kedden átmentünk Lidiékhez, nagyon örültek egymásnak. Luckyt nem engedtem el, mert az udvaron volt a cicájuk (nagy vörös perzsa), így csak pórázon keresztül bohóckodtak. A cica nagyon bátor volt, egyre közelebb merészkedett Luckyhoz, már a végén csak kb. 1 méterre volt tőle, de inkább bevitték, nehogy baj legyen, bár szerintem nem bántotta volna.
Szerdán kellett a héten utoljára dolgozni, mire hazaértem eléggé el volt borulva, de azért elmentünk sétálni.
Csütörtök reggel megetettem az állatokat. Nagyon szép napsütéses idő volt. Játszottunk Luckyval, aztán összeszedtem a melléktermékeit. A füvet lombgereblyével rendbe tettük, a kiégett fű helyére újat ültettünk. Lucky sokszor odajött, hogy inkább őt simizzem.
Kora délután a szokásos sétára mentünk. Találkoztunk egy nővel, aki Luckyról kérdezgetett, akart neki adni kiflit, mondtam, hogy nem régen evett... ment előttünk. Utána a járdán jött velünk szemben egy idős házaspár, az unokájuk meg az út menti kis árokban ugrándozott. Direkt még ki is mentünk az útra, elhaladtunk mellettük, aztán a kisgyerek jött vissza ugrándozva, Lucky megijedt és elkezdte ugatni. Ennyi volt az egész, mentünk tovább. Aztán leültettem, leszidtam, és egy kicsit az orrára koppintottam. Ezt meglátta a nő, és jött oda, hogy nem szabad bántani a kutyát..., mondtam, hogy tudom, de most megérdemelte, különben is csak egy kis koppintás volt. Próbált Luckynak adni egy kiflidarabot, köszönte nem kérte. Mentünk tovább, hát elég ideges voltam. Egyrészt Lucky viselkedése miatt (jó elég ijedős, de azért nem kéne így viselkedni), másrészt, hogy ez a nő beleszólt az én dolgomba...
Luckynak meg se kottyant a leszidás, húzott tovább. Azért megtettük a szokásos útvonalat. Hazaérve nem foglalkoztam vele, pedig hozta a játékát...
Ma reggel is később mentem ki hozzá, pedig már leskelődött az ajtón át. Most sem vittem túlzásba a Luckyval való foglalkozást, kicsit megsimogattam, majd elküldtem.
Délután kicsit dobáltam neki a labdáját, utána séta volt a program. Az idő csodálatos volt, jó meleg, végre nem kellett nagykabátot felvenni, egy pulcsiban elvoltam. Az elején rendszerint húzott, ezért vittem haltit, feltettem rá, és láss csodát NEM húzott. Agyondicsértem. Tényleg a séta további része nagyon jó volt, semmi nem zavart meg minket, jól kimelegedtünk a végére.
Visszafelé bementünk mamáékhoz. Szegény Picur kutyájuk nagyon beteg (ő a kb. 16 éves palotapincsi kutyus). Nem sok van neki hátra szerintem, szinte csak egy helyben áll, remeg, meg hányt is. Van rajta 1-2 daganat is, meg már alig hall. Papa elvitte állatorvoshoz, adtak valami gyógyszert neki, többet nem tudok. El kellett volna altatnia, szegény nagyon szenved. Imádja ezt a kutyát, nem tudom mi lesz papával, ha Picur elpusztul. Tudom nagyon nehéz elengednie, anno nekem a kezeim között halt meg a kutyám.
Utána elmentünk a másik mamámékhoz, Lucky és a cica kikísér minket a kapuig. Hazaérve már ott várt a ház előtt Lidi és a gazdija, apával beszélgetett. Bementem, pórázra vettem Luckyt és száguldott is a kis szerelméhez. Nagy volt ismét az öröm. Incselkedtek egymással. Végül bejöttünk, 6 után kaptak vacsit, most alukálnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése